Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hihetetlen történet

2009.04.03

Egyes elméletek szerint létezik egy "hasüregi agy", mely felelős lehet bizonyos élettani folyamatokért. Talán ez lehet a magyarázata a számtalan esetben leírt, járkáló halottakról szóló mendemondáknak.

Egyes elméletek szerint létezik egy "hasüregi agy", mely felelős lehet bizonyos élettani folyamatokért. Talán ez lehet a magyarázata a számtalan esetben leírt, járkáló halottakról szóló mendemondáknak. Meglepő módon az elmélettel maguk az orvosok hozakodtak elő, melyet a halmozott idegszövetekkel magyaráztak.

Tarantino egyik filmjének hősnője rettentően kíváncsi volt arra, vajon egy emberi fej akkor is képes-e a beszédre, ha levágják? Kíváncsisága egészen a tettekig hajszolta a film szereplőjét. A rendező szerint ez nem más, mint kreatív fantázia. Ám valójában mi is történik? Valóban teljesen igaz az a megállapítás, hogy az emberi test életképtelenné válik agy nélkül és az agyhalál bekövetkezte után a test is elpusztul? Azt is tudjuk, hogy a lefejezett csirkék egy ideig még mozognak. Ezt a tényt pedig már nem lehet reflexszerű mozgásokkal megmagyarázni. Talán a csirke feje nem olyan tökéletes, mint az emberé. Mégis megtörténhetnek-e hasonló dolgok az emberekkel? - írja a para-normal.

Bármelyik orvos tudja, mikor a fejet elválasztják az emberi testtől, a szív még egy ideig működik. Ez azt jelenti, hogy a test szervei bizony a lefejezést követően is képesek működni, ám az általánosan elterjedt hiedelem szerint a fej nélküli test nem élhet tovább. Egyszer Szentpéterváron a sajtó hírt adott egy gombászó férfiról, aki egy robbanószerkezetet fedezett fel az erdőben. A férfi felkapta a szerkezetet, mely működésbe lépett és letépte a gombász fejét. A szemtanúk szerint a fej nélküli test valamiképpen még 200 métert megtett, ebből három métert egy patakon átívelő keskeny pallón.

A második világháborút túlélő katonák is meséltek olyan történeteket, melyekben lefejezett parancsnokaik további támadásokat vezényeltek az ellenség ellen, miközben fejük egyetlen izomroston függött, vagy éppen teljesen elszakadt testüktől. A történelem számtalan ilyen esetet említ. Szemtanúk beszámoltak arról is, hogyan figyeltek meg egy hóhért, aki egy guillotine-nal kivégzett asszony fejét tartotta karjaiban. Az áldozat szemei és szája még akkor is nyitva voltak. Mindez igen különös, ám az áldozat agya még egy ideig működött így a szája nyitva volt, mintha a nő még sikoltani akarna.

Egy középkori szövegben szintén hasonló tragédiáról olvashatunk, mely egy orosz kolostorban történt 1570-ben. Kornily atya a kolostor főnöke akkoriban rendkívül népszerű volt nemcsak gyógyító képessége, hanem bátorsága miatt is. Egyszer elrendelte, hogy építsenek egy magas falat a kolostor köré, hogy megvédhessék azt az ellenségtől, ám a pap nem kérte a cár beleegyezését. Rettegett Iván azonban értesült az engedély nélküli építkezésről, így haragjában saját maga ment el a kolostorba a büntetést kiszabni. Kornily atya a kapuk mellett, kezében kereszttel találkozott össze az őrjöngő uralkodóval, ám Iván engesztelhetetlen volt. Elrendelte Kornily lenyakazását.

A kivégzést az összes kolostorlakónak végig kellett néznie. Kornily feje legördült, majd hirtelen egy rejtélyes esemény történt: a test felvette a fejet, majd megindult a templom felé. Pontosan az oltár előtt Kornily végül holtan összerogyott. Rettegett Ivánt letaglózta a rejtélyes esemény, azonnal megbánta tettét, majd gazdag ajándékokkal szeretett volna bűnbocsánatot nyerni. Az utat, melyet Kornily fejetlen teste bejárt elnevezték a "véres ösvénynek" és máig virágokkal díszítik. A mártírként számon tartott papot később szentté avatták.

1386-ban I. Ludvig Bajorország királya halálra ítélte a bajkeverő Ditz von Schaunburgot felségárulás vádjával. A nemes és négy társa vérpadra került. Halála előtt a lázadó szokatlan kéréssel fordult a királyhoz, megkérte, kegyelmezzen meg társainak, ha az ítélet végrehajtása után lefejezett teste képes lesz elfutni. A király jót nevetett a kérésen, de megígérte, hogy teljesíti. Az elítélteket ezt követően egymástól nyolc méterre felsorakoztatták. Egy éles kard süvített fel a levegőben, majd Ditz von Schaunburg feje hangos csattanás kíséretében lerepült. Ezt követően ismét furcsa dolog történt: a lefejezett ember teste felpattant és elkezdett rohanni, minél távolabb a vesztőhelytől. A nemes teste 32 lépés után esett össze. A király sokkos állapotba került a rémülettől, de betartotta ígéretét. A hihetetlen balesetet Isten akaratával magyarázták, aki védelmébe vette az elítélt katonákat.

Orvosi esetek

Mindezek olyan dokumentumok voltak, melyek az agy nélküli testek "rövid életét" írják le. 1935-ben New York-ban született egy csecsemő. A baba mindent megtett, amit egy csecsemő tenni szokott: aludt, evett és sírt. Amikor azonban a csecsemő meghalt az orvosok igencsak meglepődtek a boncolás eredményén, ugyanis kiderült, a pici embernek nem volt agya. A hihetetlen esetet tudományos rejtélyként könyvelték el. Az újabb és újabb tények csak további fejtörésre buzdították a kutatókat. Az újabb esetek ráadásul megbízható forrásokból származtak.

A híres, német idegsebész, Haufland professzor is leírt egy esetet, melyben betege megbénult, ám egészen haláláig tiszta volt a tudata. Akkoriban az orvosoknak még nem volt meg a kellő felszereltségük ahhoz, hogy bepillantsanak egy páciens fejébe , és felfedezzék a betegséget kiváltó okokat. Amikor a beteget felboncolták Haufland professzor agy helyett gerincfolyadékot talált a koponyában.

1940-ben egy 14 éves fiút szállítottak a bolíviai Nyikolaj Ortiz kórházba, a diagnózis szerint agynövekedéssel. A beteg heves fejfájásokra panaszkodott, melyek főként az éjszaka folyamán erősödtek. A fiú hamar meghalt, mivel az orvosoknak nem volt elég idejük egy életmentő operációra. A boncoláskor az orvosok olyasmit találtak, mely nemigen hasonlított az emberi agyra. Egy hatalmas tályog töltötte ki majdnem az egész koponyát, mely arra késztette a tudósokat, hogy elgondolkodjanak az orvostudomány alapelméletein.

A vallástól eltérően a tudomány máig nem tudott választ adni az ilyen esetekre. Ám úgy tűnik tényleg át kell gondolni az alapvető orvosi elméleteket. Az összetett mozgások, mint a séta vagy a futás az agyi visszacsatolás eredményeképpen mennek végbe. A "hasüregi agy" lehet az egyetlen hihető elmélet ezekben az esetekben. Amerikai kutatók felhalmozódott idegszövetet találtak a nyelőcső és a gyomor belső felszínén. A kutatók számításai szerint a "harmadik agyközpont" idegsejtjeinek száma akár 100 millióra is tehető, mely több mint a gerincagyé. Elmondásuk szerint nem egyfajta egyedüli idegszövetről van szó, hanem egy olyan formációról, mely képes az információtárolásra és az egészség, illetve az érzelmek befolyásolására.

A kutatók szerint a "hasüregi agy" a hormonkiválasztást vezényli le stresszhelyzetekben, azaz harcra vagy menekülésre biztatja a szervezetet. Bár a jelenséget még nem tanulmányozták alaposan, nem lehet kizárni, hogy ez lehet a felelős a lefejezett testek furcsa "életéért" a halál után.


Forrás: www.rtlklub.hu
(már nem található meg a cíkk az oldalon)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

m.szokejozsef@gmail.com

(M. Szőke József, 2009.04.10 08:14)

Élet ilyen morbidnak tartom, hogy erről véleményt alkossak, nem fogok be bizonyítani vele semmit pro-kontra bármi lehetséges és igaz. A megközelítés jogosultsága miként teszi helyessé az elméletet a gyakorlati út, mutatok alapján, vagyis mire lenne jó mind ez. Ismeritek az Adeptus fogalmát (ha igen) akkor tudjátok, hogy ilyen estben az általa létre hozott lény képes lehet arra a csodára is (szerintem) a fejet visszateszi a helyére, és mintha misem történne él tovább (lehetségesnek tartom, ha erre is kitért a létrehozó).