Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyugdíj rendszerről

2009.05.20

Jövőre egy átlagos öregségi nyugdíjjal rendelkező pénztárcájában 6700 forinttal kevesebb lehet havonta a 13. havi nyugdíj eltörlése miatt, az új nyugdíjemelési módszerrel viszont elméletileg akár még nyerhetnek is - a mostani kilátások alapján azonban a gyakorlatban nem nagyon fognak. A korhatáremelés végére a bruttó hazai össztermék egy százalékát spórolja meg a költségvetés.

A magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt romlik majd, amin csak a foglalkoztatottsági szint emelkedése enyhítene.

A nyugdíjrendszer hiánya folyamatosan nő a korábbi járulékcsökkentések, a 13. havi nyugdíj 2003-as bevezetése és az 1997-es reform nyomán. A rendszert nem a Magyarországot súlyosan érintő világgazdasági válság miatt kell fenntarthatóbbá tenni, de amiatt elkerülhetetlenné váltak az évek óta halogatott szigorítások és átalakítások, amelyek reformnak nem nevezhetők.

A prémiumra még várni kell

A 13. havi nyugdíjat 2003-ban vezette be a Medgyessy-kormány, de már akkor tudni lehetett, hogy a 8,3 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő juttatásnak nincs meg a fedezete. A nyugdíjasok szavazatainak elvesztésétől tartva azonban eddig nem mertek hozzányúlni a rendszerhez, a Bajnai-kabinet viszont a válságra tekintettel nemcsak a jövő évtől szüntette meg a 13. havi nyugdíjat, hanem már az idén esedékes második részletét is visszavonta. Utóbbi, mintegy 80-85 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek, és átlagosan 4,1 százalékkal csökkenti a nyugdíjak összegét.

Az ellátás jövő évi elmaradása - az idei nyugdíjszintet figyelembe véve -, mintegy 160-170 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelent, és éves szinten 8,3 százalékos kiesést okoz átlagos nyugdíjszintnél. Utóbbi az öregségi nyugdíjban részesülők esetén, idén januárban 83 203 forint volt, tehát az átlag nyugdíjas havonta közel 6700 forinttól esik el a járadék megszüntetése miatt.

A konstrukció nem szűnik meg teljesen, helyette bevezetik a hiánycéltól és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének mértékétől függő nyugdíj prémiumot. Ha előbbi teljesül és a GDP bővülése várhatóan 3,5-5 százalék között lesz, akkor egy heti, 5-6 százalék esetén kétheti, 6 és 7 százalék között 3 heti, ennél magasabb növekedés esetén pedig 4 heti nyugdíjkiegészítés jár az év végén. A mostani kilátások szerint a prémium jó ideig csak elméleti növekedési lehetőség a nyugdíjasok számára.

A GDP alakulásával kapcsolatos becslést a Költségvetési Tanács készíti majd el az év végén. A jelenlegi elemzések szerint nyugdíj prémium kifizetésére jövőre még biztosan nem, és nagy valószínűséggel 2011-ben sem lesz mód.

Idén már nem hoz többlet pénzt a postás

Az idén esedékes nyugdíjkorrekciós intézkedések 2010. januártól valósulnak meg, azaz szeptember helyett januártól folyósíthatók. Idén szeptemberben az 1988 és 1990 között megállapított saját jogú nyugellátást 2 százalékkal kellene felemelni, az 1992-1995-ös, valamint az 1997-1998-as évjáratoknak pedig 4 százalékos emelés járna, de a korrekciót a jövő év januárjára halasztják. A korrekciós intézkedések elhalasztása mintegy 750 ezer nyugdíjast érint, és idén 24 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésben.

Az 1991 óta megállapított rokkantsági nyugdíjakat a megváltozott munkaképességűek és rokkantak átalakított társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének megfelelően, külön jogszabályban foglaltak szerint további emelésben kell részesíteni. A parlament a 2010-re ütemezett rokkantsági nyugdíjkorrekció elhagyását is megszavazta, erre csak egy későbbi időpontban, megfelelő források megléte esetén kerülhet sor. Az Idősügyi Tanács által még 2005-ben javasolt korrekciós intézkedés 2009-ben tervezett éves kihatása, előzetes becslések szerint 50-60 milliárd forint lett volna.

Jól is járhatnak a nyugdíjasok az új index állással

A képviselők által megszavazott új nyugdíjemelési módszer a bruttó hazai termék növekedésétől függő sávos indexálást ír elő a korábbi, úgynevezett svájci indexálás helyett, ami a járandóságot az infláció és a nettó keresetemelkedés átlagával növelte. A jövő évtől az indexálás a bruttó hazai össztermék kisebb tervezett növekedése esetén fogyasztói árnövekedést követő, illetve vegyes indexálást ír elő. Eszerint a nyugdíjakat GDP 3 százalékos növekedése alatt éves szinten az inflációval megegyező mértékben kell emelni.

Az alábbi táblázatban szereplő vegyes indexálást kell alkalmazni 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés esetén, vagyis az infláció és a nettó keresetemelkedés meghatározott arányát veszik majd figyelembe. Ha a bruttó hazai termék több mint 5 százalékkal emelkedik, akkor lehet a jelenleg is érvényben lévő svájci indexálást alkalmazni.

Az új nyugdíjemelési móddal annak ellenére, hogy a válság miatt vezették be, és a gazdaság teljesítőképességét veszi alapul, nem feltétlenül járnak rosszabbul a nyugdíjasok. Gazdasági visszaesésnél a keresetek reálértéke csökken, a nyugdíjak viszont megőrzik vásárlóértéküket. Ha tavaly a sávos indexálást alkalmazták volna, akkor 0,25 százalékponttal kisebb nyugdíjemelést hajtottak volna végre, 2007-ben viszont a 3 százalék alatti gazdasági növekedés melletti magas nyugdíjas árindex miatt csaknem 4 százalékponttal nagyobb korrekciót hajtottak volna végre.

A törvényhez még április elején készült hatásvizsgálat szerint 5,8 százalékos gazdasági visszaesés és 3,6 százalékos infláció mellett a nyugdíjakat 3,6 százalékkal kellene emelni a sávos indexálás szerint, ami 0,9 százalékponttal haladja meg az 1,7 százalékos nettó keresetemelkedést is figyelembe vevő svájci indexálás szerint járó korrekciót.

Sokat spórol a költségvetés a korhatáremeléssel

A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése a parlament által elfogadottak szerint 2012-ben kezdődik, évenkénti 6 hónapos növekedés után 2017-re emelkedik 62-ről 65 évre. A korhatár kitolása mindkét nem esetében azokra vonatkozik először, akik 1952-ben születtek, és azok számára, akik 1957-ben születtek már 65 év lesz a korhatár.

A korhatár emelése kezeli azt a helyzetet, hogy az OECD-országokhoz képest Magyarországon az átlag, több évvel a nyugdíjkorhatár alatt vonul nyugdíjba, miközben az úgynevezett rendszerfüggőségi ráta, vagyis az egy keresőre jutó öregségi nyugdíjasok száma fokozatosan romlik az alacsony aktivitás és foglalkoztatottsági szint miatt.

A korhatáremelés előnye, hogy kezeli a 2013-ban várható robbanást: második világháborút követően a születésszám hazánkban is megugrott, ez a generáció várhatóan 2013 és 2018 között menne nyugdíjba, így viszont egy részüket még a munkaerőpiacon tartanák, ami könnyít az állami nyugdíjrendszer helyzetén. Igazságtalan viszont, hogy így a később születetteknek többet kell dolgozni ugyanazért a nyugdíjért.

 

 

Távolabb kerül az előrehozott nyugdíj is

Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatárának emelése nemenként "eltolva" valósul meg. A férfiak esetében 2012 és 2020 között emelkedik 63 évre, és azokra vonatkozik először, akik 1952-ben születettek, az utolsó lépés pedig az 1957-ben születetteket érinti. A nőknél 2014 és 2022 között emelkedik a korhatár 63 évre. Az első érintett születési évjárat az 1954-es, az utolsó pedig 1959-es, ők már 63 évesen lesznek először jogosultak az előrehozott öregségi nyugdíj igénylésére.

Az előrehozott nyugdíjkorhatár és a törvényes korhatár között az eltérés jelenleg 2 év, és a program befejezésekor ismét ennyi lesz. Aki előrehozott nyugdíjba kíván vonulni, és nem tud felmutatni negyven év szolgálati időt, csak csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat. A csökkentés mértéke 37-39 éves szolgálati idő esetén havi szinten 0,1-0,3 százalék, vagyis évente 1,2-3,6 százalékkal kevesebb járandóság járhat.

A korai nyugdíjazás feltételeinek a szigorítása megemeli a nyugdíjazás korcentrumát. Így a munkavállaló a korábbiakhoz képest tovább fizet járulékot, amivel enyhül a költségvetésre nehezedő nyomás és adott várható élettartam mellett csökken a nyugdíj kifizetési idő is. A nyugdíjkorhatár emelése a kormány becslései szerint fokozatosan, 2019-2020-ra a GDP 1 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez a költségvetésben. A javaslat a munkaerő-piacon 2013-tól körülbelül 20 ezerrel több munkában maradót jelent, és 2022-re a tovább dolgozó és a nyugdíjra később jogosultak létszáma csaknem 200 ezer fő lehet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.