Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Népi időjóslás

2012.08.27

Népi időjóslás

Január


,,Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy"


Már újév napjának időjárása jelez: ha ez az első nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj. Makár napja (jan. 2.) időjárása azt mutatja, hogy szeptemberben majd milyen idő lesz (ugyanolyan, mint Makárkor), s ha derült, megjósolja a jó gyümölcstermést. A következő jeles időjósnap a Vízkereszt (jan. 6.), a ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt. Január 18. negyvenes időjósló nap, a mondás szerint ,,Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy" (a fagy). Január 22-ről közismert a népi tapasztalás: ,,Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" ill. ,,Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince" - ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A tél közepe, Pál fordulása (jan. 29.) negyvenes napnak számít, azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntő haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz.

Február


,,Zsuzsánna elpisálja a havat"


Böjtelő havának, a februárnak 2. napjáról úgy szól a régi versike: ,,Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél". Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő, újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. A tavasz közeledtére a Bálint napi (febr. 14.) ,,veréblakodalom" a jel, a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke. A téli, a zimankós időjárás igazi végét azonban a Zsuzsánna napján (febr. 19.) megszólaló pacsirták jelzik - meg az, hogy a mondás szerint ,,Zsuzsánna elpisálja a havat". A férfiembert, Mátyást és napját (febr. 24.) nem véletlenül illetik a jégtörő jelzővel. A megfigyelések szerint ugyanis: ,,Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál" (jeget), s a pásztorok szerint ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Március


,,Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget"


A tavasz első hónapjáról azt mondják: ,,Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves", azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Franciska napja (márc. 9.) viszont magára a hónapra jelez: amilyen az idő ekkor, olyan lesz az egész március. A 10-dike még ennél is erősebb jósló: annak időjárásához hasonlít a következő negyven napé. Vetekszik a meleghozó Józseffel (márc. 19.), mivel az is negyvenes időjósló. A ,,Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget" igazát bizonygatók közül Benedek (márc. 21.) ugyancsak hosszabb távra jelez. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon dörög az ég, negyven napig szárazság következik. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25.) is felsorakozik a negyvenesek közé: ha ilyenkor megszólalnak a békák, a csízió szerint még negyven napig hidegre lehet számítani.

Április


,,A Szent György havi eső kergeti a fagyot"


Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis ,,kergeti a fagyot", viszont esős májust jósol. Az esztendő századik napja, a Gyuláé (ápr. 12.) ugyancsak rámutató: amilyen az időjárás ekkor, annak ellenkezője várható a következő negyvenen. Márk napján (ápr. 25.) a fülemüle énekére javallott figyelmezni, ha megszólal, szép tavaszt ígér. Április utolsó napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

Május


,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz"


Májusról, a Tavaszutó hóról, a termésnevelő hónapról nem véletlenül híreli a mondás ,,Májusi eső aranyat ér". Egyébként mindjárt az első napja jós, meg lehet tudni belőle, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. Jeles napjai a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12., 13., 14.), időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy ,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz". A negyedik fagyosszent, Orbán (máj. 25.), névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést, akárcsak Emilnél (máj. 28.).

Június


,,Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség"


A Nyárelő hó, a június során, a gabonaérés idején nem óhajtott az eső, a délvidéki mondás szerint ,,Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség". Medárd napján (jún. 8.) különösen figyelmezendő az időjárás: ha szép idő van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következő negyven nap mindegyikén. A további csapadékos, rossz idő előhírnöke a Margit (jún. 10.) és a Barnabás (jún. 11.) napján lehulló eső is, és ,,viszi a termést". Az igazi nyári időbe fordulás napjának Vida (jún. 15.) számít, a negyvenes jósló nap azonban mégis Szent Iváné (jún. 24.), úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.

Július


,,Esője kiluggatja a diót, meg a mogyorót"


Július, a Nyárhó idején különös figyelmet a zivataros napok kapnak, meg a negyvenesek. Sarlós Boldogasszony ünnepén (júl. 2.), ha esik, további negyven napig várható csapadékos idő. Mérges Margit (júl. 13.) a zivatarjával ijesztget, ha dörög, villámlik, így lesz a következő közel másfél hónapban is. Illés (júl. 20.) is zivataros szokott lenni, s az esője ,,kiluggatja a diót, meg a mogyorót", akárcsak Magdolnáé (júl. 22.). Jakab (júl. 25.) esője is kevesbíti a diót és a mogyorót, de ő egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.

Augusztus


,,Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja"


A Nyárutó hó, az augusztus is rámutat a tél időjárására: ha 1. és 10. között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz. Lőrinc (aug. 10.) az őszre utal: ha szép idő van, akkor az ősz is szép lesz és hosszú - gyümölcs pedig sok és egészséges adatik. Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja (aug. 20.) is, de negyven napra előre az időt is a magáéhoz hasonlítja. Hacsak Bertalan (aug. 24.) versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz (rossz) időjárását. Ismert még a ,,Szent István napi vihar", amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkező lehűlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

Szeptember


,,Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér"


Az Őszelő hava, a szeptember a karácsonyig eljövendő időkre mutat rá. S mindjárt az első napjával: Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz - meg egész hónapban eső, lévén negyvenes ez a nap. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható. Szép ideje kellemes őszt jelez, főleg ha erre Lőrinc (szept. 5.) is hasonló napfényes idővel mutat rá. Fecskehajtó Kisasszony (szept 8.) is részt kér azonban a jóslásból: amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Lambert (szept. 14.) jó idejével jó tavaszt jövendöl. Mihály (szept 29.) pedig az őszre és a télre is mutat, ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik: ,,Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér".

Október


,,Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is"


Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a ,,böjtje" egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya napja (okt. 21.) árulja el, s Dömötör (okt. 26.), akiknek napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.

November


,,Katalin kopog, karácsony locsog"


Őszutó havával, novemberrel azért pontosítódnak a téljövendölések: Mindszentek napja (nov. 1.) ha szép, tiszta időjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esővel pedig enyhébbet. Az előrejelzésbe Márton napja (nov. 11.) is ,,beleszól": ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha ,,Márton nyara van", akkor igen kemény hideg tél jön. Hacsak Erzsébet (nov. 19.) rá nem cáfol: ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha ,,Erzsébet megrázza a pöndölyét", azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is. Erre a jóslatra erősít vagy cáfol Katalin (nov. 25.), a mondás szerint ,,Katalin kopog, karácsony locsog". András (nov. 30.) az időjóslást az egész következő évre adja: a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

December


,,Hideg, havas december, jó termést vár az ember"


Télelő hó, december időjárásának figyeléséből általános érvényűnek levont következtetés: ,,Hideg december, koratavasz", illetve ,,Hideg, havas december, jó termést vár az ember". Részletesebben: ha december első része enyhébb, akkor keményebb télre lehet számítani, ha a hó vége az enyhébb, akkor március elején el is fog takarodni a hó és a zimankó. Miklós (dec. 6.) besegít az előrejelzésbe, ha napján hó esik, vége az enyheségnek. Luca (dec. 13.) nem csak a hagymával kalendáriumról, hanem a következő tizenkét nappal is a jövő év időjárását mutatja, havonként (pl. amelyik napon esik, az azzal páros hónapban is esős lesz az idő). Karácsony (dec. 25.) napja is jósló: ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lészen. Erre ráerősíthet a Szilveszter (dec. 31.) éjszakája, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszteréjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható. Olyan, amiben az idő jó gazda...